Oszd meg:
Share

Nem mindig jó, ha rázúdítjuk a gondolatainkat másokra. Sokszor azt gondoljuk, hogy de hát mi csak őszinték vagyunk, de vajon tényleg el kell mondani mindent?

Ha valami mondandónk van, érdemes átgondolni a következőt:
1. Miért akarom elmondani?
2. Jó/előnyös ez a dolog a másik számára?
3. Valóban igaz?
Ha a pletykálás, rosszindulat, káröröm a motiváció, akkor jobb, ha meg sem szólalsz.

Ha azonban a mondandódat fontosnak érzed, nem árt megfogadni pár tanácsot:

 
1. Ha dühös, mérges, feszült vagy, igyekezz a lehető legkevesebbet kommunikálni, és miután már a sok indulat kipezsgett, akkor újra gondold végig, és utána beszélj. Tudom, az a legnehezebb, hogy várj a mondandóddal, de hidd el, megéri.

 
2. Vannak dolgok, amiket az emberek nem akarnak hallani. Te viszont el akarod mondani. Itt kialakul egy konfliktus, egy dilemma, hogy akkor mi legyen. Majd lehet, hogy úgy döntesz az őszinteség harcosaként, hogy csak azért is elmondod. Ez mégis mire jó? Számít, ha igazad van, de megbántasz valakit? Vagy eleve ez volt a cél? Ha nem akarja hallani, hogy oltári ronda lett az új frizurája, akkor ne dicsérd meg! Ennyire egyszerű! Ha neki tetszik, akkor kit érdekel, hogy neked nem?

 
3. Kívülről néha sokkal jobban lehet látni, átlátni dolgokat, legalábbis ezt a szuper képességet feltételezzük magunkról. Lehet, hogy igazad van, lehet, hogy nincs. A legjobb, ha akkor mondasz véleményt, ha kérdezik.

 
4. Próbáld olyan formában közvetíteni a gondolatodat, amivel nem sérted meg a másikat, nem taposol az egójába, mégis ugyanúgy elmondod a véleményed.

5. Nincs nálad a bölcsek köve, ahogy nálam sincs. Csak a saját véleményedet mondhatod el, már ha kíváncsiak rá, de mindig hangsúlyozni kell, hogy ez a mi gondolatunk. Jobb úgy viselkedni, hogy tényleg belegondolunk, hogy mi mit tennénk a másik helyében. Nem csak a magas lóról kell prédikálni! Akkor van hiteled, ha te is azt éled, amit mondasz, és ha hasonló helyzetben úgy döntesz, ahogy azt másoknak is tanácsoltad.

 
+1. Nem kell annyit mások magánéletében vájkálni, inkább a sajátunkkal kell foglalkozni. Ez nem önzőség, csak arra akarom felhívni a figyelmet, hogy sokan azért foglalkoznak mások életével, mert nem akarnak szembenézni a saját problémáikkal.

 
Legyél ott, ha kellesz, de ne üsd bele mindenbe az orrodat!
Mosolygós napokat!
Lili

Szólj hozzá!
Oszd meg:
Share