Sajnos a szavak szerintem sokkal jobban befolyásolnak minket, mintha végiggondolnánk, hogy vajon van-e tartalom mögötte, lehet-e számítani arra, hogy a szavakból cselekedet lesz.
Szeretjük azt hinni, amit hinni akarunk, és ezért engedékenyen, vagy mondjuk néha naivan, esetleg elnézően “bedőlni” a szavaknak.
Nem is könnyű ellenállni, hiszen vannak, akik ezt tökélyre fejlesztették, és levesznek minket a lábunkról. Van, aki körbehízeleg, van, aki szánalmat, részvétet akar kelteni, és ezzel manipulál, van, aki a szeretetedre apellál.
A skála nagyon sokszínű, de a lényeg ugyanaz: sajnos kevés esetben hihetünk ezeknek az embereknek.
Nekem a szavaknak komoly jelentése, és súlya van. Gondosan ügyelek is arra, hogy ne mondjak vagy ígérjek olyat, amit később aztán nem tudok teljesíteni. A célom mindig az, hogy ne csak teljesítsem, hanem túlteljesítsem az ígérteket. Tudom, hogy ma már sajnos nem ez a normális hozzáállás. Nem tetszik, hogy lassan az abnormális a normális, azaz mindent fenntartásokkal kell kezelnünk, hogy az ígéretekben nem hihetünk, hogy a másik szavát el kell osztanunk legalább kettővel.
Meg kell tanulnunk tényleg a szavak felszínes halmazán túljutva a cselekedeteket nézni, és nem ringatni magunkat olyan illúziókban, amiknek nincs, vagy oly kevés a valóság tartalmuk.
Nem azt mondom, hogy ne higgyünk senkinek, csak azt, hogy ne lépjünk századszor is bele ugyanannál az embernél ugyanabba a “csapdába”.
Először mindenkinek szavazzunk bizalmat, de ha többedszer kiderül az, hogy a szavainak nincs súlya, hogy hiteltelen, akkor ne kapaszkodjunk abba a képbe, amit mi szeretnénk látni róla.
Engedjük el ezt a képet, és fogadjuk el szeretettel, hogy ő ilyen, valószínűleg nem nekünk akar rosszat, hanem magának jót… A döntéseinket, pl. hogy kötünk-e vele üzletet, vagy alkalmazzuk-e, számítunk-e az ígéretére, azt már a tiszta kép tudatában hozzuk meg. Mi se boruljunk el, és sértettséggel reagáljunk, hanem maradjunk objektívek. Attól, hogy valakinek a kommunikációja nem illik bele a mi világnézetünkbe, nem rossz ember, csak más.
Változni azonban csak mi tudunk, mást nem tudunk megváltoztatni, hiába is próbálkozunk.
A jó hír azonban, hogy mi bármikor képesek vagyunk arra, hogy megváltoztassuk a hozzáállásunkat. Ha ez megtörténik, onnan már nyert ügyünk van.
Döntsd el Te is, hogy azt akarod látni, ami a valóság, és nem ringatod magad olyan illúziókba, amit később megbánsz! Döntsd el most!
Válaszd a boldogságot!
Szeretettel:
Lili
Szólj hozzá!
Hagyj üzenetet