Oszd meg:
Share

Olvastam egyszer egy történetet, pontosan már nem tudom idézni, de a lényegét leírom. Volt egy tanár, aki az óráján felmutatott a diákjainak egy tízezer forintos bankjegyet, majd megkérdezte: „Ki kéri ezt a tízezer forintot?” Minden diák magasba lendítette a kezét.

Majd a tanár fogta, és összegyűrte a pénzt, és újra megkérdezte: „Most ki kéri ezt a tízezer forintot?” Továbbra is minden diák emelte a kezét. Ezután a tanár megtaposta, még jobban összegyűrte a bankjegyet, és újra megkérdezte: „És most?” A diákok kitartóan emeleték fel újra a kezüket.

„Látjátok!” – kezdte mondandóját a tanár. „Ez a pénz mit sem veszített értékéből attól, hogy összegyűrtem, megtapostam. Ti olyanok vagytok, mint ez a bankjegy. Lehet, hogy az életben megtaposnak, összegyűrnek, de Ti ugyanolyan értékesek maradtok.”

Nekem nagyon tetszett ez a gondolat. Történjék bármi, jöhet bármilyen nehézség, Te mindig ugyanolyan csodás vagy. Tökéletes és megismételhetetlen.

Szeretettel,

Lili

Szólj hozzá!
Oszd meg:
Share